Mondattani gyakorlatok

Erre az oldalra tettem fel a PPKE BTK-n nappali tagozaton tartott magyar mondattani szemináriumom anyagait (2012/2013. őszi félév).

Jó tanulást kívánok!

Időbeosztás

1. Szept. 10.: Mire jó a mondattan?; Szintagmák


Fogalmak: szintagma, morfológiai típusú szerkezet, állandósult szókapcsolat, összetett szavak; alárendelő szintagma, viszonyítás, egyeztetés, alaptag, bővítmény (kötött, szabad), vonzat (kötelező, fakultatív, szinonim), régens, valenciaszám; mellérendelő szintagma, nyílt és zárt szerkezetek; szintagmalánc, szintagmabokor, szintagmasor; mondatszint, szerkezetszint.
|| Az órán kiosztott mondatok | Gyakorlólap a témához
Választható feladatok: (1) Tájékozódás a beszélt nyelv mondattanáról (pl. Lanstyák István A magyar beszélt nyelv sajátosságai című műve alapján, különösen a 13–21., 104–112., ill. a 234–248. oldalak feldolgozásával). (2) Igei alaptagú szintagmák tanulmányozása a Sass Bálint által kifejlesztett Mazsola korpusznyelvészeti eszköz segítségével (az eszköz elméleti és módszertani hátterét Sass Bálint tanulmánya foglalja össze). (3) A szótárírás mint a mondattani ismeretek hasznosításának terepe – A magyar nyelv nagyszótárának felfedezése.
Olvasnivaló: MGr. 347–366. HF: MGr. 347–393.

2. Szept. 17.: A mondattan általános kérdései


Fogalmak: mondattan; mondat, nyilatkozat; egyszerű, összetett mondat; tagolt, tagolatlan, minimális, bővített, szerkesztett, szerkesztetlen, teljes, hiányos mondat; alárendelő (mondatrészkifejtő, nem mondatrészkifejtő, sajátos jelentéstartalmú) és mellérendelő mondat; topik, komment; kijelentő, óhajtó, felszólító, kérdő, felkiáltó mondat; modalitás, aspektus, beszélői attitűd, előfeltevések.
|| 1. gyakorlólap a témához | 2. gyakorlólap a témához
Választható feladatok: (1) Mindennapi mondataim. (Nyelvi napló: egy nap során elhangzott társalgások, megírt ímélek, csetszövegek stb. megfigyelése a tanult csoportosítási szempontok valamelyike alapján, a tanulságok összefoglalása példákkal. Pl. mennyire jellemzőek rám a felkiáltó mondatok, ha blogot írok/barátaimnak írok? Gyakran használok-e egyszerű mondatokat? stb.) (2) Milyen mondatszerkesztés jellemző a kedvenc írómra? Megállapítható-e valamilyen sajátosság a tanult szempontok alapján? (Kedvenc regényíró, blogszerző, újságíró stb. egy jellemzőnek tartott, legalább 4000 karakteres szövegrészletének elemzése.) (3) Nyelvhelyesség és mondattan: a de viszont esete. Javasolt kiindulópont: a nyest.hu cikke. (4) Nyelvhelyesség és mondattan: a hát esete. Javasolt kiindulópont: a nyest.hu cikke.
Olvasnivaló: MGr. 367–393. HF: MGr. 394–414. + gyakorlólap órán meg nem oldott feladatai

3. Szept. 24.: Állítmány és alany


Fogalmak: állítmány (igei, névszói-igei); egyszerű, összetett, kettős és halmozott állítmány; számbeli egyeztetés (alaki, értelmi), személybeli egyeztetés; kopula; egyszerű, összetett, halmozott, szerkezetszintű alany; határozott, határozatlan, általános és lappangó-tapadásos alany.
|| Gyakorlólap a témához
Választható feladatok: (1) Saját beszélgetési szokások megfigyelése az alanyhasználat szempontjából: hogyan mutatom be nézeteimet/problémáimat másoknak? Kiindulópontként pl. a nyest.hu Gyógyító mondatok című cikke használható. (2) Elméleti vizsgálódás az állítmány és az alany egymáshoz való viszonyáról. Kiindulópontként Laczkó Krisztina Az alany és az állítmány viszonya: hozzárendelés vagy alárendelés? című cikke használható (Nyr. 2001)
Olvasnivaló: MGr. 394–413. HF: MGr. 414–431.; MF. 104/3., 4., 5., 105/6., 115/6., 116/7–8., 117/9-10. (amit ezekből órán nem oldottunk meg) + gyakorlólap órán meg nem oldott feladatai

4. Okt. 1.: 1. zh. Tárgy, határozók 1.


Fogalmak: egyszerű és halmozott tárgy; határozott és határozatlan tárgy; eredmény- és iránytárgy; határozói értékű tárgy (hely-, idő-, szám-, mód-, fok- és okhatározói értékű); határozó; kettős, összekapcsolt és összetett határozó; értelmező határozó; kötött és szabad határozók; feltételes, megengedő és hasonlító határozó; irányhármasság (előzmény-, tartam- és véghatározók).
Választható feladat: tárgyragos igei szerkezetek vizsgálata a Sass Bálint által kifejlesztett Mazsola korpusznyelvészeti eszköz segítségével (az eszköz elméleti és módszertani hátterét Sass Bálint tanulmánya foglalja össze). A gyakorinak tűnő szintagmák elemzése mellett lehet gyakorolni a határozói értékű tárgy és a valódi tárgy elkülönítését.
Olvasnivaló: MGr. 414–431. HF: MGr. 432–443.; MF. 126/1–2., 127/4–5., 128/9., 129/10. (amit órán nem oldottunk meg).

5. Okt. 8.: Határozók 2.


Fogalmak: aszemantikus vonzat; hely-, idő-, szám-, állapot-, eredet-, eredmény-, társ-, mód-, ok-, cél-, tekintet-, fok- és mérték-, eszköz-, részes- és hasonlító határozó.
|| Az elemzést megkönnyítő kérdések az egyes határozótípusokhoz (a MF. nyomán)
Választható feladatok: (1) határozóragos igei szerkezetek vizsgálata a Sass Bálint által kifejlesztett Mazsola korpusznyelvészeti eszköz segítségével (az eszköz elméleti és módszertani hátterét Sass Bálint tanulmánya foglalja össze). Egy rag kiválasztása, megoszlásának és funkcióinak megfigyelése (érdemes a MF. 160–162. lapján olvasható táblázatból kiindulni). (2) Archaikus locatívusragok megfigyelése: a Pécsett, Kolozsvárott, Beregszászban stb. alakok eloszlásának megfigyelése a Magyar Nemzeti Szövegtárban (használatához ingyenes regisztráció szüksélges), a Magyar Történeti Szövegtárban, illetve Google vagy más kereső segítségével. Kirajzolódik-e valamilyen jellemző kontextus (pl. idő- és stíluskötöttségek), amelyben ezek inkább használatosak, mint a Pécsen, Kolozsváron, Beregszászon stb. alakok? (3) A -ban/-ben rag használatának variabilitása: -ba a -ban helyett? A IV. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia tanulmánykötetének 85–99. lapján olvasható tanulmány alapján (Mátyus Kinga, Bokor Julianna és Simon Szabolcs munkája). Elsősorban a kérdésfelvetést és az eredmények összegzését ajánlom áttanulmányozásra.
Olvasnivaló: MGr. 432–443., MF. 130–162 (hasznos áttekintés). HF: MGr. 444–460.; MF. 163/1–6., 7–8., 11., 165/12–14., 166/15–16., 18–20., 22. (amit órán nem oldottunk meg); MF. 174/2., 175/3., 6–7., 176/9., 178/1–2., 179/3., 180/4., 181/5. (a következő órán megbeszéljük).

6. Okt. 15.: Jelzők és értelmező


Fogalmak: jelző; minősítő jelző (minőség- és mennyiségjelző); egyszerű, névutó-mellékneves, halmozott, szerkezetes és többszörös jelző; mutató névmási kijelölő jelző; birtokos jelző; értelmező (hátravetett jelző és azonosító); értelmező határozó.
|| Az órán kiosztott gyakorlólap | A mondatrészek főbb szerkezeti típusait összegző segédlet (a MF. és a MGr. nyomán)
Választható feladatok: (1) Mindennapi jelzőim: baráti körben, levelezésben leggyakrabban használt legalább öt jelző összegyűjtése és leírása. Különösen ajánlom a szleng szókincsének vizsgálatát. A leírás tartalmazza: a szó hangalakját, jelentését/jelentéseit, a használat jellegzetes kontextusát (szóban/írásban, szlenges/közömbös/emelkedett stílusértékű). A leírás elengedhetetlen kelléke legalább két autentikus, a saját gyakorlatban gyűjtött példamondat, amely illusztrálja a jelentést és a használat kontextusát. (2) Kedvenc íróm jelzői. Szépíró, blogszerző, újságíró stb. egyaránt kiválasztható. Különösen javaslom kortárs költők szövegeit. A feladat a szerzőre legjellemzőbbnek tartott legalább öt jelző összegyűjtése és leírása. A leírás tartalmazza: a szó hangalakját, jelentését/jelentéseit, a használat jellegzetes kontextusát (szóban/írásban, szlenges/közömbös/emelkedett stílusértékű). A leírás elengedhetetlen kelléke legalább két autentikus, a vizsgált szerzőtől gyűjtött példamondat, amely illusztrálja a jelentést és a használat kontextusát.
Olvasnivaló: MGr. 444–460. HF: MGr. 461–471., 531–541.

Okt. 22.
Szünnap

Okt. 29.
Őszi szünet

7. Nov. 5.: 2. zh. Az egyszerű és az összetett mondat határsávja. Mellérendelő összetett mondatok


Fogalmak: bevezető szó és kifejezés; előrevetett propozitum; kötőszó; tipikus mellérendelő viszony, elliptikus/kihagyásos szerkesztés; kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető utótagú és magyarázó utótagú mellérendelés
|| Az órán kiosztott feladatlap | Segédlet a mellérendelő összetett mondatokhoz
Választható feladat: mondattani gyakorlat a Nyelvészeti Diákolimpia szellemében. Aki az órát megelőző szombat éjféli elküldi a feladatát – a megoldással együtt – a címemre, annak a feladatát órán megoldjuk.
Olvasnivaló: MGr. 461–471., 531–541. HF: MGr. 472–512., 525–530.; MF. 199–204. lapot olvasni és a 202. lapon szereplő 1–34. példamondatot elemezni.

8. Nov. 12.: Alárendelő összetett mondatok 1.


Fogalmak: alaptag, utalószó, kötőszó; mondatátszövődés; faktivitás; előfeltevés; sajátos jelentéstartalom; nem bővítményt, kötött bővítményt és nem kötött (szabad) bővítményt kifejtő, valamint szemantikai többlettartalmat hordozó mellékmondatok; állítmányi, alanyi, tárgyi, határozói, jelzői mellékmondat.
|| Az órán kiosztott feladatlap.
Választható feladatok: (1) Nyelvhelyesség és mondattan: ami vagy amely? Kiindulópont: Kálmán László cikke. Érdemes a kommentekbe is beleolvasni. (2) A Magyar Történeti Szövegtár vagy a Magyar Nemzeti Szövegtár alapján megnézni, milyen típusú szövegekben fordul elő az ami és az amely. (Az utóbbi forrás előzetes ingyenes regisztrációt követően használható.) (3) Szólások, szólásszerű hasonlatok mindennapi nyelvhasználatomban (családi hagyományok, szleng): 5 példa gyűjtése, mondattani elemzése és stílusértékének (semleges / emelkedett / szlenges) megállapítása, a használat kontextusának megadása (mit jelent, kire/mire mondják). (4) Szólások, szólásszerű hasonlatok kedvenc írom vagy kedvenc blogom / netes oldalam szövegeiben: 5 példa gyűjtése, mondattani elemzése és stílusértékének (semleges / emelkedett / szlenges) megállapítása, a használat kontextusának megadása (mit jelent, kire/mire mondják).
Olvasnivaló: MGr. 472–512., 525–530. HF: MGr. 513–530; MF. 184-198. mintaelemzések olvasása és a gyakorlófeladatok elvégzése.

9. Nov. 19.: Alárendelő összetett mondatok 2.


Fogalmak: sajátos jelentéstartalom; hasonlító, következményes, feltételes, megengedő mellékmondat (mondatrészkifejtéssel párosulva és attól elszakadva)
|| Segédlet a sajátos jelentéstartalom témájához
Választható feladatok: (1) Mondatátszövődések gyűjtése beszélt nyelvből vagy internetről vagy szépirodalomból (5 példamondat). (2) Kötőmód a magyar nyelvben. A témáról ismeretterjesztő cikket is lehet olvasni, a szerző Kálmán László. A témában egy részletesebb tanulmány is olvasható (ebben a mondatátszövődésről is szó van), szerzője Turi Gergő.
Olvasnivaló: MGr. 513–530. HF: MGr. 542–554.; MF. 204/1., 205/2–3., 206/4., 6., 207/7–9., 208/10–11.

10. Nov. 26.: 3. zh. Többszörösen összetett mondatok 1.


Fogalmak: közbeékelődés; szervetlen előrevetés, közbevetés, hátravetés és előrevetés
|| Az órán kiosztott feladatlap
Választható feladatok: reflektálás metanyelvi tevékenységekre. Kiindulópontul használhatók egyebek mellett a nyest.hu következő cikkei: (1) Magyartanárok zavarban; (2) „Nem leszünk tudatlanok”; (3) Kell-e az iskolában egyáltalán nyelvtant tanítani?; (4) Több, mint nyelvtan.
Olvasnivaló: MGr. 542–554. HF: MF. 208–211. átolvasni; 211/1., 212/2–3., 213/4.

11. Dec. 3.: Többszörösen összetett mondatok 2.


Fogalmak: közbeékelődés; szervetlen előrevetés, közbevetés, hátravetés és előrevetés
Választható feladatok: (1) az eddig tanultak áttekintése nyomán közösen megoldandó feladatok kijelölése, tisztázandó kérdések megfogalmazása; (2) a félévi érdemjegyet javító egyéni feladatok egyeztetés szerint.
Olvasnivaló: MGr. 542–554.

12. Dec. 10.: 4. zh. Szintaxis fieszta


Ha van érdekes, szokatlan, vidám, a mondattannal összefüggő feladat- vagy programötlete, kérem, jelezze!

Irodalom

Tankönyv


Keszler Borbála (szerk.), Magyar grammatika [= MGr.]. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. (és további kiadások)

Munkafüzet


P. Lakatos Ilona (szerk.): Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal) [= MF.]. Bölcsész Konzorcium, Budapest, 2006. || A MEK-ből ingyenesen letölthető.

Ajánlott irodalom


É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris, Budapest, 1998. (és további kiadások)
Keszler Borbála–Lengyel Klára: Magyar grammatikai gyakorlókönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009. (és további kiadások)
Medve Anna–Farkas Judit–Szabó Veronika: 4×12 mondat. Elemzések. Iskolakultúra, Veszprém, 2010. || Az Iskolakultúra honlapjáról ingyenesen letölthető.
Nádasdy Ádám: Mondattan. Előadás az ELTE BTK-n, 2011/2012-es tanév 1. félév. || Az előadásról készült videó az MTA Nyelvtudományi Intézet oldalán a VI. számú. (Érdemes a többi előadást is megtekinteni.)

Ha érdekes cikket talál, kérem, jelezze!

Követelmények

A félévi munka a megadott szakirodalom feldolgozására és az órai gyakorlatokra épül. Az egyes témakörökhöz megadott tankönyvi részleteket kérem előre elolvasni, hogy az adott témakör megbeszélésekor és a gyakorlások során a problémák megbeszélésére tudjunk összpontosítani. (Az Olvasnivaló blokkban HF jelzés után megadtam a következő órára elolvasandó anyag lelőhelyét is.) Az órákon szükség lesz a Magyar grammatika szövegére, ezért akinek rendelkezésre áll belőle példány, kérem, hozza minden órára magával.

A félévi munka akkor értékelhető, ha a hallgató legfeljebb háromszor hiányzik, és legfeljebb egy zh-t nem ír meg. A zh-k témája:
1. szintagmatan, általános kérdések,
2. egyszerű mondatok,
3. mellé- és alárendelő összetett mondatok,
4. töbszörösen összetett mondatok.

A félévi érdemjegyet a három legjobban sikerült zárthelyi dolgozat átlaga alapján állapítom meg.

A zh-kban a különböző nehézségi szintű példák megoldásáért 8 pont, az elméleti kérdés(ek)ért (pl. fogalommeghatározás, és/vagy egy mondattani problémával kapcsolatos érvelő feladat) 2 pont szerezhető. Az elemzési feladatoknál csak tökéletes megoldásért szerezhető pont. FRISSÍTÉS: Az elemzési feladatoknál részmegoldásokért fél- és negyedpontok adhatók. Elméleti vagy érvelő feladatért fél és negyed pont is szerezhető. Egy szorgalmi feladat is található a dolgozatban, amelyért 1 pont szerezhető (ezért is lehet fél pontot kapni). A szorgalmi feladatok a tematikában felsorolt választható feladatokkal kapcsolatosak.

A dolgozatok értékelése: (FRISSÍTÉS: az alsó ponthatárok módosítva: félpontról negyedpontra leszállítva)
0–5 pont: elégtelen
5,25–6 pont: elégséges
6,25–8 pont: közepes
8,25–9 pont: jó
9,25–11 pont: jeles

A szemináriumon lehetőség van arra, hogy a hallgatók maguk készítsenek feladatokat, amelyeket aztán közösen oldunk meg. Egyéni érdeklődés, illetve az órán megbeszéltek alapján kiselőadásokat, cikkajánlókat is lehet készíteni, illetve egy-egy témakör mikrotanítása is vállalható (mikrotanítás: a hallgató néhány percben elmagyaráz egy-egy problémát a csoporttársainak, illetve valamely általa kidolgozott feladat közös megoldását irányítja). E nem kötelező pluszfeladatok elvégzése javíthatja a félév végi érdemjegyet.