Mondattani gyakorlatok

Ezen az oldalon olvashatók a PPKE BTK-n levelező tagozaton tartott magyar mondattani szemináriumom anyagai (2012/2013. őszi félév).

Jó tanulást kívánok!

Konzultációk

1. Okt. 20.: Szintagmatan; Az egyszerű mondat


Témák:
Szintagmatan
A mondattan általános kérdései
Állítmány, alany, tárgy, határozók, jelzők, értelmező

Olvasmány: MGr. 347–460.; MF. 76–183. (az elméleti segédanyagok és a mintaelemzések áttanulmányozása) | Segédlet a határozók témaköréhez (a MF. nyomán) | Segédlet a mondatrészek főbb szerkezeti típusaihoz (a MF. és a MGr. nyomán)
Házi feladat: 1. gyakorlólap (szintagmák) | 2. gyakorlólap 3–6. feladata (mondattípusok) | 3. gyakorlólap (mondattípusok) | 4. gyakorlólap (állítmány és alany) | 5. gyakorlólap (komplex) | MF. 104/3., 4., 5., 105/6., 115/6., 116/7–8., 117/9-10., 126/1–2., 127/4–5., 128/9., 129/10., 163/1–6., 7–8., 11., 165/12–14., 166/15–16., 18–20., 22., 174/2., 175/3., 6–7., 176/9., 178/1–2., 179/3., 180/4., 181/5.

2. Dec. 8.: Zárthelyi dolgozat. Összetett és többszörösen összetett mondatok elemzése


Témák:
Az egyszerű és az összetett mondat határsávja.
Alárendelő összetett mondatok.
Mellérendelő összetett mondatok
Többszörösen összetett mondatok

Olvasmány: MGr. 461–554.; MF. 184–214. (az elméleti segédanyagok és a mintaelemzések áttanulmányozása)
Házi feladat: a MF. 184–214. lapján olvasható gyakorlófeladatok, valamint a 204–208. lapon szereplő komplex feladatsorok. (A gyakorlófeladatok az elméleti összegzést követő mintaelemzések után olvashatók.)

Irodalom

Tankönyv


Keszler Borbála (szerk.), Magyar grammatika [= MGr.]. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. (és további kiadások)

Munkafüzet


P. Lakatos Ilona (szerk.): Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal) [= MF.]. Bölcsész Konzorcium, Budapest, 2006. || A MEK-ből ingyenesen letölthető.

Ajánlott irodalom


É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris, Budapest, 1998. (és további kiadások)
Keszler Borbála–Lengyel Klára: Magyar grammatikai gyakorlókönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009. (és további kiadások)
Medve Anna–Farkas Judit–Szabó Veronika: 4×12 mondat. Elemzések. Iskolakultúra, Veszprém, 2010. || Az Iskolakultúra honlapjáról ingyenesen letölthető.
Nádasdy Ádám: Mondattan. Előadás az ELTE BTK-n, 2011/2012-es tanév 1. félév. || Az előadásról készült videó az MTA Nyelvtudományi Intézet oldalán a VI. számú. (Érdemes a többi előadást is megtekinteni.)

Ha érdekes cikket talál, kérem, jelezze!

Követelmények

A jegyszerzés módja


A félév végi érdemejegy három részjegyből tevődik össze.
1. Kötelezően választható írásbeli feladat benyújtása e-mailben december 1-ig (indokolt, levélben előzetesen egyeztetett esetben legkésőbb december 8-án, a konzultáció napján is átnyújtható kinyomtatva). A választott témát és a feldolgozás módját kérem, egyeztessék velem e-mailben november 9-ig.
2. Zárthelyi dolgozat megírása december 8-án (a zh csak akkor kezdhető meg, ha a választható témából írt dolgozatot e-mailben vagy a zh-írás helyszínén átvettem).
3. Órai munka.

A követelmények részletes leírása

1. Beadandó írásbeli feladat
Egy szabadon választott téma feldolgozása kiindulópontként szolgáló cikk alapján. Legalább 3, maximum 4 oldal terjedelemben (12 pontos Times New Roman betűtípussal szedett sorkizárt szöveg, másfeles sortáv, mind a négy oldalon 2,5 cm-es margó). A dolgozat terjedelme három részből tevődik össze: (a) a kiindulópontként szolgáló cikk és még legalább két releváns ismeretterjesztő vagy szakirodalmi írás alapján a választott téma bemutatása, kb. egy oldal terjedelemben; (b) autentikus nyelvhasználatból dokumentált példaanyag (lásd később); (c) az elemzés szövege, folyamatos hivatkozással az elméleti felvezetésre és a példaanyagra (célszerű pl. a példákat számozni és úgy hivatkozni rájuk). A dolgozat végén néhány sorban a tanulságok összegzése szükséges.
Példaanyagként választható saját szöveg, pl. levelezés, társalgás, csetelés, saját blog stb., vagy másnak a szövege, pl. szépirodalmi mű, tényirodalmi mű (pl. ismeretterjesztő szöveg, hobbimagazin stb.), bármilyen blogposzt, nyilvánosan hozzáférhető komment stb. Legalább öt nyelvi példa kiválasztása és kommentálása szükséges az alábbi szerkezetben:
(i) példa,
(ii) forrásmegjelölés: (a) saját szövegnél a keletkezés körülményei: milyen típusú kapcsolatban volt azokkal, akikkel kommunikált, milyen jellegű eseményhez kötődött a kommunikáció stb.; saját publikált -- pl. blogon közzétett – szöveg esetén link; (b) más szövege esetén a szöveget azonosító bibliográfiai leírás és a forrás jellemzése (pl. gasztroblog, szabadidős portál stb.)

Választható témák:

1. Tájékozódás a beszélt nyelv mondattanáról (pl. Lanstyák István A magyar beszélt nyelv sajátosságai című műve alapján, különösen a 13–21., 104–112., ill. a 234–248. oldalak feldolgozásával). A dolgozatban saját beszélgetések anyagát érdemes feldolgozni. Pl. néhány perces részletet diktafonnal felvenni, lejegyezni (ehhez segítséget ad Lanstyák tankönyvének a 22–37. lapja). Választható szépirodalmi vagy kommentekből származó szövegrészlet is: bemutatható, hogy a választott szöveg miben közelít a beszéltnyelviséghez. Ez utóbbi esetben legalább 4000 karakteres (kb. 2 gépelt oldalnyi) szöveg elemzése szükséges. Az elemzett szövegrész is csatolandó. Az elemzés szövegében legalább öt mondat részletesen bemutatandó.
2. Milyen mondatszerkesztés jellemző a kedvenc írómra? (Szépíró, blogszerző stb. egyaránt lehet.) Megállapítható-e valamilyen sajátosság a tanult szempontok alapján? (Kiindulópontként a MGr. 369–393. lapján olvasható felosztási szempontokból egyet érdemes kiválasztani és azt érvényesíteni.) Legalább 4000 karakteres (kb. 2 gépelt oldalnyi) szöveg elemzése szükséges. Az elemzett szövegrész is csatolandó. Az elemzés szövegében legalább öt mondat részletesen bemutatandó.
3. Nyelvhelyesség és mondattan: a de viszont esete. Javasolt kiindulópont: Lanstyák István A magyar beszélt nyelv sajátosságai című művében olvasható leírás (162–166. lap) és a nyest.hu cikke. Javasolt feldolgozás: saját társalgásban előforduló megjegyzések, illetve fórumokon olvasható kommentek a de viszonttal kapcsolatban. A de viszont összevethető más kötőszókkal is, különös tekintettel azokra, amelyek szintén két elemből állnak.
4. Saját beszélgetési szokások megfigyelése az alanyhasználat szempontjából: hogyan mutatom be a nézeteimet/problémáimat másoknak? Kiindulópontként pl. a nyest.hu Gyógyító mondatok című cikke használható. Saját beszélgetésekből vett jellemző fordulatok idézésén (legalább öt példán) keresztül írandó le, hogy az alanyhasználat egyes jellegzetességei hogyan befolyásolják az önkifejezést, a kommunikációt. Ez a téma a mondattan pszichológiai szemléletéhez is kötődik, javaslom a MGr. 369–370. lapjának áttekintését a mondattan megközelítésmódjairól, illetve áttekintésre javaslom az Anonim Alkoholisták ún. Nagykönyvét.
November 9-ig kérek mindenkitől visszajelzést arról, hogy ki melyik témát választotta, és milyen anyagon végzi el az elemzést.

2. Zárthelyi dolgozat december 8-án az első konzultáció anyagából. A zh 60 percig írható. A pontszám 20%-a elmélet, 80%-a gyakorlat. A zh megkezdésének feltétele a kötelezően választható dolgozat leadása! Leadott dolgozat nélkül a zh nem kezdhető el, a félévi munka nem értékelhető.
Példák elméleti kérdésekre: fogalommeghatározás, speciális szerkezeti formák felismerése és megnevezése. A felmerülő fogalmak és szerkezeti formák:
Szintagmatan: szintagma, morfológiai típusú szerkezet, állandósult szókapcsolat, összetett szavak; alárendelő szintagma, viszonyítás, egyeztetés, alaptag, bővítmény (kötött, szabad), vonzat (kötelező, fakultatív, szinonim), régens, valenciaszám; mellérendelő szintagma, nyílt és zárt szerkezetek; szintagmalánc, szintagmabokor, szintagmasor; mondatszint, szerkezetszint.
A mondattan általános kérdései: mondattan; mondat, nyilatkozat; egyszerű, összetett mondat; tagolt, tagolatlan, minimális, bővített, szerkesztett, szerkesztetlen, teljes, hiányos mondat; alárendelő (mondatrészkifejtő, nem mondatrészkifejtő, sajátos jelentéstartalmú) és mellérendelő mondat; topik, komment; kijelentő, óhajtó, felszólító, kérdő, felkiáltó mondat; modalitás, aspektus, beszélői attitűd, előfeltevések.
Állítmány: állítmány (igei, névszói-igei); egyszerű, összetett, kettős és halmozott állítmány; számbeli egyeztetés (alaki, értelmi), személybeli egyeztetés; kopula.
Alany: egyszerű, összetett, halmozott, szerkezetszintű alany; határozott, határozatlan, általános és lappangó-tapadásos alany.
Tárgy: egyszerű és halmozott tárgy; határozott és határozatlan tárgy; eredmény- és iránytárgy; határozói értékű tárgy (hely-, idő-, szám-, mód-, fok- és okhatározói értékű).
Határozók: határozó; kettős, összekapcsolt és összetett határozó; értelmező határozó; kötött és szabad határozók; feltételes, megengedő és hasonlító határozó; irányhármasság (előzmény-, tartam- és véghatározók); aszemantikus vonzat; hely-, idő-, szám-, állapot-, eredet-, eredmény-, társ-, mód-, ok-, cél-, tekintet-, fok- és mérték-, eszköz-, részes- és hasonlító határozó.
Jelzők és értelmező: jelző; minősítő jelző (minőség- és mennyiségjelző); egyszerű, névutó-mellékneves, halmozott, szerkezetes és többszörös jelző; mutató névmási kijelölő jelző; birtokos jelző; értelmező (hátravetett jelző és azonosító); értelmező határozó.
A gyakorlati részben szintagmatani gyakorlatok, szintagmacsoportok elemzése és egyszerű mondatok elemzése várható.
Értékelés: 50%-ig elégtelen, 51–60%-ig elégséges, 61–80%-ig közepes, 81–90%-ig jó, 91–100%-ig jeles.

3. Órai aktivitás
A második konzultációs alkalmon a házi feladatként elkészített példák megbeszélését követően egyéni feladatmegoldás is várható, ennek eredménye is beleszámít az év végi értékelésbe.